Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: január 4, 2009

Töki pompos, az örök kedvenc

Töki Pompossal legelőször úgy négy éve futottam össze, egy hűvös októberi napon, egy borfesztiválon. Éppen a kemencéből lépett ki, és azonnal megfogott rusztikus külseje, de legfőképpen az illata. Azóta elválaszthatatlanok vagyunk, és a baráti kör is azonnal befogadta. Olyannyira, hogy egyszer egy szimpla közös kávézás is úgy végződött, miután T.P. szóba került, hogy az egész banda felugrott hozzánk, és rövid úton bedobott mintegy három tepsi pompost. A borfesztiválokon azóta több változatával találkoztam már, de nálunk a már nem kapható - mi legalábbis már több éve nem találkoztunk vele - eredeti változat a favorit. Az eredete homályba vész a számomra, fogalmam sincs, hogy ez valóban egy eredeti tájjelegű étel reneszánsza, vagy csak ügyes borfesztiváli magyarosch kreáció, de mindegy is, a lényeg, hogy nagyon kapós. Ami azt illeti kicsit utánnanéztem, és úgy tűnik, hogy többen sérlmezik, amiért Tök - úgyis mint a pompos hivatalos szülőhelye - a sajátjának vallja a receptet, noha a ke

Karfiol leves

Régen mindig a hagyományos módon, édeskésen ettük a karfiol levest, és egyáltalán nem kedveltem ebben a formájában. Azóta rájöttem, hogy a karfiol tulajdonképpen egy rendkívül sokoldalú zöldség, én főleg indiai ételekbe használom, meg az alábbi levesbe, amiből szinte korlátlan mennyiséget meg bírok enni. Diétás kajának sem rossz, ha az ember elhagyja a tejfölt. _________________________________ Hozzávalók: 1 kisebb fej karfiol 1 csomó friss petrezselyem 1,5 liter húsleves alaplé, vagy ha sietünk 1 kocka erőleves csipet reszelt szerecsendió tejföl só A karfiolt felteszem az alaplében, vagy forró vízben, és akkor hozzáadom az erőleves kockát. Sózom, valamint megszórom a reszelt szerecsendióval. Figyelni kell, mert a karfiol gyorsan szét tud főni. Amikor már majdnem kész, akkor hozzáadom a felaprított petrezselymet is. Tálaláskor tányéronként egy ek. tejfölt adok hozzá, de ez utóbbi el is hagyható.

Rizskoch áfonyaszósszal

Az egyik kedvenc desszertem, de furcsa módon még sosem csinálam saját magam, hanem rendszerint anyukámnál, vagy F. anyukájánál szoktam ilyet enni, de most valamilyen oknál fogva kedvet kaptam az elkészítéséhez. Nem lett teljesen tökéletes, mert a mazsolát kifelejtettem belőle, de a receptbe már beleírtam, mert szerintem nélküle korántsem az igazi. Egyszerű és gyors. Sokat dobott az ízén a házi áfonyaszósz is, ami pompás párosítás. Gyerekkoromban szörppel is ettük, de szerintem így sokkal finomabb. Barackdzsemmel is classic páros. _____________________________________________ Hozzávalók: 20-25 dkg. rizs 1 liter jó minőségű zsíros tej 15 dkg. cukor - nádcukrot használtam, ezért egy kissé barnásabb lett a színe, és ebből egy kicsit több kellett. 2-3 ek. főzőtejszín 5 dkg. vaj 3 tojás 1 citrom reszelt héja 1 csomag mazsola vízbe áztatva A tejberizst a szokásos módon elkészítem, talán egy kicsivel több cukrot adok hozzá. Figyeljünk arra, hogy egyrészt a kész rizskoch kicsit kevésbé le

Cékla rocquefort krémmel

A hűtőben kallódó céklát használtam fel ilyen módon egy salátához, és ami azt illeti nagyo finom lett, szóval ismétlés várható. Maga az elkészítés nagyon egyszerű. A céklát lemosom, és sütőben mérettől függően kb. 1-1,5 óra alatt puhára sütöm. Közben a rocquefort sajtot tejföllel és egy kis vajjal krémesre kikeverem, esetleg egy kis tört diót is beleteszek, e mi csak díszítésként ettük hozzá. Amikor kész a cékla, megpakolom a sajtkrémmel, és a dióval, és már ehető is.

Még több polenta

Ami a polentát illeti, általában akkor szoktam elővenni, amikor már unom a hagyományos köreteket. Az alábbi receptben a szósz tulajdonképpen tetszés szerint variálható, a lényeg a kukoricadarán van. Ráadásul a polentát ily módon általában még az is megeszi, aki egyébként nem nagy barátja. Pl. F. ______________________________________ Hozzávalók: 1 bögrényi polenta (kukoricadara) 1/2 kg. gomba zöldborsó 4-5 ek. főzőtejszín fehér bor mustár friss petrezselyem vaj parmezán só bors olaj A gombát, és zölborsót megfuttatom egy kis vajon, majd hozzáadok fél pohárnyi fehér bort, és így párolom, amíg puha nem lesz. Közben sózom, borsozom. Amikor puha hozzáadok egy kis mustárt, a főzőtejszínt, és a végén az apróra vágott petrezselymet. Közben diónyi vjat olvasztok, majd hozzáadom a kukoricadarát, sózom és felöntöm egy kis vízzel. Amikor a polenta kellően megdagad és kész a végén még adok hozzá egy kis reszelt parmezánt. A kész polentát kerek peremes tálba töltöm, és hagyon kihű

Blue Hawaiian

Nyári délutánokra, vagy - mint esetünkben - a nyár után vágyódóknak hideg téli estékre. Persze csak ha van otthon fehér rum, blue curacao, ananászlé, és kókuszlikőr, az alábbiak szerint csoportosítva: 1 rész fehér rum 1 rész kókuszlikőr 1/2 rész blue curacao 2 rész ananászlé jégdara

Sütőtökös pite vargányával

Az a helyzet, hogy az édes sütőtököt nem szeretem. Ez okoz némi problémát az általam alkalmazott sütőtök receptek kapcsán, révén az említett tökféle eredendően édes. A dilemma azonban megoldódni látszott, amikor találtam egy vargányás sütőtök receptet, amit kissé átvariálva kipróbáltam, és működik! Eredetileg arra gondoltam, hogy az előzőleg kockára vágott, és megsütött tököt hozzáadom vargányához, egy kis vajon lepirítom, és megvan a feltét, de ez annyiban módosult, hogy két kavarás után már vargányás sütőtökkrémről beszélhettünk, de ez mit sem vont le az értékéből. A tanúság az, hogy ha darabosabbra akarom, akkor a tök csak a legvégén jöhet a feltétbe. Arról most ne ejtsünk szót, hogy a sütőtök nyersen történő hámozása micsoda heroikus küzdelmet eredményezett, végül is a lényeg, hogy megoldottam. _________________________________________ Hozzávalók: 1/4 közepes méretű sütőtök 1/2 kg. vargánya 3-4 ek. tejszín 1 ek. reszelt parmezám vaj 1 tk. mustár 1 bögrényi polenta (kuko

Csuka egészben

A recept a következő. Végy egy méteres csukát. Irdald be fél centinként. Fogj egy mangalica szalonnát, meg egy kolozsvári szalonnát, vágd vékony csíkokra, és tömködd a bevágásokba. Most már csak egy akkora kemence kell, amibe belefér, és már sínen is vagy. Na jó, szóval ez nem egy igazi recept, mivel nem az én alkotásom, de muszáj közzétennem ezt a fotót, ami a karácsonyi családi asztalra kerülő csukát ábrázolja, szerintem elég impozáns. Nagyon finom volt, csak kissé szálkás, szóval én továbbra is harcsapárti vagyok, de az ízére nem lehet panasz.

Lazac tejszínes zöldbors szósszal

Örök dilemmám a lazac esetében, hogy hogyan készítsem el. Minden különösebb felhajtás nélkül elkészítve is nagyon kedveljük, de azért én szeretem variálni, ha mást nem, hát a hozzá tartozó szószt. Ebből a célból receptvadászatra indultam, és itt találtam a szósz receptjét. _______________________________ Hozzávalók: lazac 1 ek. zöldbors 5-6 ek. tejszín vaj 1 tk. méz só A mártáshoz diónyi vajon kicsit megfuttatom a zöldborst - én ehhez pácoltat használtam - majd hozzáadom a főzőtejszínt, a mézet, kicsit sózóm, és besűrítem kissé, és már kész is. A lazacot ezúttal csak sóztam, valamint megszórtam egy kis színes borssal is, és olivaolajban sütöttem ki. Krumplipürével tálaltam.

Skordalia - krumplipüré görög módra

Ezzel a citromos-fokhagymás krumplipürével először Lefkadán futottam össze, de ott és akkor a nyelvi korlátok okán nem sikerült kiszednem a receptet a görög tulajból, de szerencsére később ráakadtam. Halhoz ideális, de randira ne válaszd. _____________________________________________ Hozzávalók 4 személyre: 4 nagyobb darab krumpli fél citrom facsart leve 5 gerezd fokhagyma diónyi vaj 3 ek. tejföl tengeri só A krumplit meghámozom, és kockára vágva megfőzöm. Ha kész, leszűröm és hozzáadom a vajat, tejfölt, összekeverem, majd jöhet a citromlé, és a préselt fokhagyma gerezdek. A végén sózom, és ha szükséges még adok hozzá citromlevet, vagy fokhagymát. Mind a citromlének, mind a fokhagymának markánsan érződnie kell. Első hallásra talán furcsa lehet, de az összhatás nagyon jó, legalábbis szerintem.

Blini fokhagymás tejföllel

A blinivel történt első találkozásom az Artesanoban volt - amit egyéb iránt minden hasát szerető étteremjárónak melegen ajánlok - furcsa mód egy a Lucullus által rendezett remek andalúz vacsora keretein belül, noha eredendően egy orosz parasztételről beszélünk. A különbség annyi volt, hogy míg az eredeti blini finom lisztből, és hajdina lisztből készül élesztővel, addig ez a blini főtt burgonyával és finom liszttel készül. Az Artesanoban ibér sonkával, friss tojássárgával, és fekete kaviárral tálalták, hagyományosan pedig tejföllel és kaviárral szokták enni. Én e kettőt ötvöztem, és burgonyás blinit készítettem fokhagymás tejföllel. Az Artesano mesterének, Kisko Garcia művészi magaslatait nem értem el ugyan - mondjuk ez várható is volt - de így is másodpercek alatt töröltük be. _____________________________ Hozzávalók: 2-3 közpes burgonya főzve 2 ek. fehér liszt 2 ek. főző tejszín 2 tojás só A burgonyát megfőzöm, és kissé hagyom kihűlni. Ezt követően hozzáadom a tejs